péntek, szeptember 29, 2006

Elavult

A blog a 2004-2005 tanévben a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem, Gazdaságmatematikai elemző szokán folyt Analízis előadások jegyzete.
A 2006-2007 tanév anyaga itt.

péntek, június 24, 2005

Epilógus

,,...megfelelő gyakorlattal szert lehet tenni intuícióra és készséget lehet szerezni a megfelelő segédvonalak megtalálásához.... Nincs olyan biztos módszer, amely a bizonyításhoz elvezetne. Ez a szomorú igazság, amely az iskolás diák számára éppúgy elkeserítő mint a gyakorlott szakember számára. A matematika mint egész úgy is felfogható, mint éppen azoknak a kérdéseknek a rendszerezése, amelyeket sikerült tisztázni.

A matematika ily módon olyan tudomány, amelyben bizonyítások vannak. A hagyomány szerint a bizonyítások először Euklidésznél fordultak elő, és tanórák millióit töltötték egyik osztályban a másik után, egyik országban, akárcsak a másikban, egyik generációban, akárcsak a másikban az Euklidesznél található tételek bizonyításával és újrabizonyításával....Az egyetemeken egy matematikai előadás - különösen melyet egy tiszta érdeklődésű tanársegéd tart - kizárólag definícióból, tételből, bizonyításból, definícióból, tételből, bizonyításból áll, szabályos és egyhangú láncolatban. Miért van ez?
Ha - amint állítjuk - a bizonyítás az érvényesség és hitelesség záloga, akkor azt hihetnénk, hogy ha a tudósok egy megbízható csoportja elfogadott egy bizonyítást, akkor a tudományos világ többi képviselője örömmel nyugtázza szavukat, majd tovább dolgoznak. Miért találják mégis érdemesnek a matematikusok és diákjaik újra és újra bizonyítani a Pitagorasz-tételt, vagy Lebesgue, Wiener, és Kolmogorov tételeit???

A bizonyításnak számos célja van egyidejűleg. Amint kifejtik egy új hallgatóság előtt, amely megvizsgálja és véleményt mond róla, a bizonyítás kritikai és újraértékelési folyamat tárgyává válik. Hibák, kétértelműségek, félreértések derülnek ki az állandó kritika során. A bizonyítás tiszteletet parancsol. A bizonyítás a hitelesség pecsétje.

A bizonyítás - legjobb példáiban - növeli a téma megértését azáltal, hogy feltárja a lelkét.... A bizonyítás új matematikát sugalmaz. Az a kezdő, aki a bizonyításokat tanulmányozza, közelebb kerül az új matematika megteremtéséhez. A bizonyítás a matematikai hatalom, a tárgy elektronikus feszültsége, amely a tételek statikus állításait megeleveníti.
Végül a bizonyítás egy rítus, a tiszta ész hatalmának ünneplése. Az ilyenfajta megújult biztonságérzet tapasztalata igen fontos lehet, tekintettel mindazokra a zavaros helyzetekre, amelyekbe a tiszta ész nyilvánvalóan belevisz bennünket.''

Davis--Hersh: A matematika élménye (167.--168. oldal)

hétfő, május 30, 2005

Analízis 2

Többek kérésének eleget téve a fenti linkre vagy ide kattintva összefüggően is letölthető a félév anyaga.
Az első oldalon lévő tartalomjegyzék egyben tételjegyzéknek tekintendő.
A kulcsszójegyzék azon legfontosabb definíciókat tartalmazza, amelyek megértése nélkülözhetetlen az anyag elsajátításához.

A vizsgára való készüléshez ajánlom még az alábbiakat:

Dancs tanárúr jegyzeti közül:
Puskás, Tallós és Szabó tanárurak által írt jegyzet 8. fejezete

kedd, május 24, 2005

Zárthelyi dolgozat megoldásokkal és eredményekkel

szerda, május 18, 2005

Próba ZH

A tavalyi dolgozatok mellé ajánlom a fenti dolgozat példáinak átgondolását.

28. előadás

  • R^p->R^q függvény derivált operátorának értelmezése;
  • A derivált mátrix meghatározása
  • R^p->R függvény második derivált mátrixának meghatározása (Hesse-mátrix)
  • Young-tétel a parciális deriváltak felcseréléséről;
  • Lokális szélsőérték létezésének szükséges feltétel;
  • Elegendő feltétel lokális szélsőérték biztosítására.

27. előadás

  • Iránymenti derivált fogalma;
  • Parciális derivált fogalma;
  • R->R függvény derivált operátorának értelmezése;
  • R->R^p függvény derivált operátorának értelmezése;
  • R^p->R függvény derivált operátorának értelmezése;

26. előadás

  • Többváltozós differenciálhatóság;
  • Derivált operátor egyértelműsége;
  • Lineáris operátor és kvadratikus alak deriváltja;
  • Kompozíció függvény differenciálhatósági szabálya.

25. előadás

  • Normák ekvivalenciája véges dimenziós vektortéren
  • Lineáris operátorok folytonossága
  • Kisrendű függvény fogalma

25. előadás

  • Normák ekvivalenciája véges dimenziós vektortéren
  • Lineáris operátorok folytonossága
  • Kisrendű függvény fogalma

hétfő, május 02, 2005

24. előadás

  • kompakt ekvivalensek metrikus térben
  • (R^n ||˙||_1) teljessége
  • (R^n ||˙||_1) -beli kompaktság

szombat, április 30, 2005

23. előadás

  • Megszámlálhatóan kompakt topologikus tér
  • Szekvenciálisan kompakt topologikus tér

22. előadás

  • Folytonosság topologikus terekben
  • Kompaktság topologikus terekben és legegyszerűbb tulajdonságai

kedd, április 26, 2005

21. előadás

  • Relatív nyílt (zárt) halmazok jellemzése,
  • Topologikus tér fogalma,
  • Konvergencia topologikus téren.

20. előadás

  • Folytonosság metrikus terekben,
  • Metrikus tér altere.

19. előadás

  • Nyílt és zárt halmazok tulajdonságai,
  • Sorozatok konvergenciájának fogalma,
  • Cauchy-sorozat.

18. előadás

  • Normált tér, metrikus tér definíciója
  • Példák R^n-ben normált terekre
  • Példák nem véges dimenziós normált terekre
  • Gömbök fogalma
  • Nyílt halmaz fogalma

kedd, április 19, 2005

17. előadás

  • Bohr-Mollerup-tétel
  • Beta függvény
  • A Gamma és a Beta függvények közti kapcsolat
  • e^(-x^2) függvény integrálja

16. előadás

  • Hölder-egyenlőtlenség
  • Minkowski-egyenlőtlenség
  • Jensen-egyenlőtlenség
  • Gamma függvény definíciója és tuljadonságai

szerda, április 13, 2005

15. előadás

  • Differenciálható függvény (szigorú) konvexitásának jellemzései
  • Támaszegyensek
  • Jensen-egyenlőtlenség
  • Számtani és mértani közepek közti egyenlőtlenség
  • Young-egyenlőtlenség

14. előadás

  • Konvex függvény folytonossága
  • Konvex függvény differenciálhatósága
  • Konvexitás jellemzése mint monoton növekedő függvény integrálfüggvénye

szerda, április 06, 2005

13. előadás

  • Konvex függvények

12. előadás

  • Improprius integrál

kedd, március 29, 2005

11. előadás

  • A Riemann--integrál rendezési tulajdonságai
  • Az integrálfüggvény

szerda, március 09, 2005

10. előadás

  • Darboux--tétel
  • Riemann--integrál formális szabályai

9. előadás

  • A Riemann-integrálhatóság Lebesgue-féle kritériuma.

hétfő, február 28, 2005

8. előadás

  • A Riemann-integrálhatóság Lebesgue-féle kritériuma.

szerda, február 23, 2005

7. előadás

5.-6. előadás

  • Racionális törtfüggvény antideriváltja,
  • Folytonossági modulus,
  • Heine-Borel tétel,
  • Alsó és felső közelítőösszegek.

3.-4. előadás